Települések
GÁRDONY
Gárdony, a tó legnagyobb települése a déli parton fekszik, területe 6260 hektár, lakossága 12.667 fő.
Elnevezése személynévből ered, lakott helyként 1424-ben említi okirat először. 1989. március 1-jén emelték városi rangra. Három, némileg eltérő arculatú városrészből áll: Gárdony városias településrész, széleskörű kereskedelmi, és kulturális szolgáltatásokkal,
Agárd kertváros jellegű, sok hétvégi házzal és idegenforgalmi létesítményekkel,
Dinnyés csendes, természeti értékekben gazdag, az ökoturizmus célpontja.
KÁPOLNÁSNYÉK
Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el. A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek.
A későbbi századok során a Magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900-as éves eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig.
Szent Gellért halála előtt, a legendák szerint utoljára a nyéki kápolnában misézett, 1046. szeptember 23-án. Ezt a legendát többen is feldolgozták, többek közt Eötvös Károly is, s az „Utazás a Balaton körül” című könyvében mondja el a „nyéki lány” dalolását, mely akkor történt, mikor még a nadapi és verebi erdők, nyékig értek.
NADAP
Nadap a Velencei hegység keleti végének lankáin elhelyezkedő útifalu alaprajzú település, rendkívül szép fekvésével méltón sorakozik a Velencei-tó északi részének másik két – a történelmi tanulmányokból jobban ismert – településéhez, Pákozdhoz és Sukoróhoz.
A Templom-hegy (320 m a tengerszint felett) és a Gécsi-hegy (242 m a tengerszint felett) közötti denudációs nyeregben fekszik 202 m tengerszint feletti magasságban. Területének (693 ha) nagyobb része erősen tagolt és lepusztult hegységi felszín, amely a többszörösen tönkösödött gránitbatolit (felszín alatt megmerevedett mag ma) Meleg-hegy csoportjához tartozik. Hegységépítő kőzete telérekkel (gránitporfir, aplit, kvarctelér) átjárt biotitos gránit, felszínén az átalakult kristályos palaköpeny (átalakult kvarcitpala, agyagpala, fillit) roncsaival. Ezenkívül még a Meleg-hegyhez csatlakozva eocén vulkáni képződmények (hidrotermálisan elbontott amfibol és piroxénandezit, valamint piroklasztikus képződményei) és pannóniai üledékek játszanak szerepet a terület felépítésében.
PÁKOZD
Pákozd a Velencei-tó ÉNy-i részén fekszik. Táji, természeti adottságai, a főváros és Székesfehérvár közelsége nagy előnyt jelent a település számára.
Kirándulás és hosszabb üdülés egyaránt tervezhető a környéken. A programok, rendezvények szélesítik a helyben nyújtott lehetőségeket. Külön ki kell emelni a vulkanikus kőzetből eredő pozitív hatásokat, valamint a levegőtisztaságot, amely felfrissülést, megújulást jelent a látogató számára. Ezt elősegítik a természeti környezet kincsei: az Anikó-forrás, a világviszonylatban egyedülálló Ingókövek, az Arborétum, a Szunyog-sziget, az Abajka völgye.
PÁZMÁND
A Pázmánd község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán.
Ezek a képződmények az eocén vulkáni földmozgásokat követő utóvulkáni tevékenység során alakultak ki. A létrejött hidrokvarcitos övek legjellemzőbb példái a Zsidó-hegyen és a Kálvária-hegyen találhatók.
A Velencei-tó kedvelt kirándulóhely, az idelátogatók számára különleges élményt jelenthet egy pázmándi program, a kvarcitsziklák megtekintése.
A Zsidókő-hegyen 1998-ban a község társadalmi szervezetei segítségével épült újjá az 1956-ban lerombolt hármas kereszt, mely szimbólum címerünkben is szerepel.
SUKORÓ
Sukoró a Velencei-tó északi partja és a Velencei-hegység déli lábánál elhelyezkedő, festői környezetben található üdülőfalu. Elhelyezkedése az országon belül igen kedvező, hiszen az M7-es autópályán vagy a 70-es úton egyszerűen megközelíthető. Sukoró Budapesttől 48, Székesfehérvártól pedig 12 km-re helyezkedik el.
Sukoró igazi paradicsom a pihenni vágyóknak, talán ez is az oka, hogy egyre többen költöznek ide, a falunak jelenleg 2044 állandó lakosa van. Az ittlakók tesznek is arról, hogy a település megmaradjon falusias jellegűnek – Sukorón megőrizték a hagyományos építészeti stílust, ma is számos nádfedeles ház épül, az utcakép pedig lépten-nyomon arról tanúskodik, hogy az ittlakók fontosnak tartják a régi parasztházak fennmaradását. Ezt jelzi az is, hogy Sukorón csaknem 20 műemlékvédelem alatt álló épület van.
A település gyönyörű panorámája, épületei, néprajzi háza, templomai mellett a turistaútvonalak részét képező Pákozd-Sukorói Arborétum, az Ingókő, a Likas-kő, a közelben található források mind olyan látvány, melyekért érdemes idelátogatni. Sukorón jól érezheti magát a pihenésre, fürdésre, vízisportokra, horgászatra, csöndes sétákra vágyó egyaránt, télen pedig szánkózók és korcsolyázók élvezhetik itt a tiszta levegőt és a csendes környezetet.
VELENCE
A település a Velencei-tó egyik kiemelt, turisztikai szolgáltatások sorát nyújtó üdülőterülete. Nevezetes a környékének borkultúrája is.
Egy Árpád-kori oklevélben a tó, majd később a község Fertő néven szerepel. Az állandó település a XV. században alakulhatott ki. Mátyás király történetírója, Bonfini Venetiónak nevezi, és a község építését az Olaszországból származó veneteknek tulajdonítja.
Velence egykor a halászat központja volt, mára azonban eltűntek a jellegzetes vízrefutó udvarok, bárkatárolók, jégvermek. Helyüket a szépen parkosított családi üdülők foglalják el.
Az 1930-as években kezdődött el az üdülőterület kiépülése. A parton szép parkokkal körülvett villák sora jött létre, és 1937-ben Vitorlázó Jacht Club alakult. A nevezetes szőlőtermő területen, a Bence-hegyen hagyományosan a fehér szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztik.
VEREB
Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 155-230 m között változik. Lakosainak száma 853 fő (2006. novemberi adat).
Földrajzi fekvésénél fogva ősidők óta letelepedésre csábító hely volt. A falutól nyugatra emelkedő domb oldalában római hamvvedrek, sírkövek, cserépedények és római érmék kerültek felszínre, ami igazolja, hogy Vereb lakott hely volt.
Itt haladt az Alexander Severus (222-235) által épített római hadiút, amelynek emlékét a népnyelv „Katona út” néven őrzi.
ZICHYÚJFALU
A település a Velencei-tótól D-re, 10 km-re fekvő kis település jól megközelíthető közúton és vasúton (Pusztaszabolcs – Székesfehérvár vonalon) egyaránt.
A község korábban Gárdony város része volt, majd 1997 decemberében önállósult. Első okleveles említése 1239-ből való, amikor Villa Nowa (Nova) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik nemesi előnévben, Wyfalw (Újfalu)-ként.
