20°C
12,1°C
- km / - / szél, -
Rólunk

Velencei-tó a természetes egészség

Budapesttől 45 km-nyire, Székesfehérvártól meg alig 10 km távolságra fekszik Magyarország egyik legkeresettebb tavi üdülőhelye, a Velencei-tó. A tó területe mindegy 26 km2. Európa egyik legmelegebb vizű tava, mely nyáron 25-28 C°- ra melegszik fel. A víz kiválóan alkalmas fürdésre, ásványi anyag tartalma miatt bizonyos mértékű gyógyító hatással is bír. Vízgyűjtő területe 602 négyzetkilométer. Felületének csaknem harmadát nádasok borítják, több ezer vízimadárnak nyújtva ideális fészkelő- és búvóhelyet. A tó déli oldalán lassan mélyülő homokos strandok kiváló fürdési lehetőséget biztosítanak családi üdüléshez - kisgyermekes családoknak is- míg a déli part a fürdőzők paradicsoma az északi part az aktív kikapcsolódást biztosítja.

Bencehegy Panoráma

É-i oldalán a Velencei-hegység táji szépségei, déli partszakaszán síksági jellege és fürdésre alkalmas mivolta különösen kedveltté teszi. A déli oldal fejlődését nagyban elősegítette jó közlekedési lehetősége is.

Kócsagok és a gémek birodalma

A Velencei-tó nádasai, zsombékosai a vízimadarak ezreinek adnak otthont. Harmincnál több madárfaj fészkel rendszeresen a rejtett nádi tanyákon, de a tavaszi és az őszi madárvonulások idején az állandó "lakók" mellett a szárnyas "tranzit utasok" ezrei szállnak meg a madárszállókban.

Százezrek pihenőhelye


A velencei-tavi táj, mint üdülőterület az 1930-as években indult fejlődésnek. Míg a század első felében egyetlen nyáron húszezer vendég jelentette a tóparti "rekordforgalmat", mostanában egy-egy kánikulai hétvégén a kétszázezret is meghaladja a strandolók száma. A tó nagy vonzereje a Budapesthez és Székesfehérvárhoz való közelsége mellett sekély, gyorsan felmelegedő vize, a pihenésre, sokféle kikapcsolódásra lehetőséget nyújtó környezete. A Velencei-tó vizének hőmérséklete 1-2 fokkal "langyosabb" a Balatonnál. Nemcsak azért, mert sekélyebb, hanem azért is, mert a Velencei-hegység gyorsan felmelegedő gránittömbje szinte sugározza a napsugaraktól felvett meleget. A víz maga nem gyógyvíz, a nátrium hidrokarbonátos, sziksós vizekhez tartozik.
Vegyi összetételénél fogva alkalmas a testi és szellemi kimerülés, az étvágytalanság, a mozgásszervi betegségek bizonyos fajtáinak és a reumatikus fájdalmaknak az enyhítésére. A vendégeket sok strand várja a tóparton. Szolgáltatásaik az elmúlt években jelentősen bővültek, s nívósabbak is lettek. Mindenütt van csónak-, szörf- és vízibicikli-kölcsönző; a pihenők ellátásáról pedig formatervezett, a tájba illő pavilonokban berendezett gyorséttermek, büfék, falatozók egész sora gondoskodik.

A tónak és a környékének igen kedvezőek a természeti adottságai. A strandokon a víz hőmérséklete 22-26 C fok között ingadozik júliusban és augusztusban. A levegő hőmérséklete júliusban elérheti a 35-38 C fokot is. A nyár száraz, és az országos átlagot meghaladó a napsütéses órák száma. A Velencei-tó területe 26 négyzetkilométer, hossza 10,54 km és átlagos mélysége 2 méter. A sekély vízmélység miatt a tó vize gyorsan felmelegszik, és sok oldott ásványi anyagot tartalmaz.

Nevezetes turisztikai látnivalók a Meleg-hegyi Likas kő, a nadapi szintezési ősjegy, a pákozdi 1848-as hősi emlékmű, a sukorói Gyapjaszsák nevű ingókő, a pákozdi kőalakzatok és a pázmándi Zsidó-hegy kőtengere. Érdemes megtekinteni a Velence Bence-hegyi hegytetőről a kilátást a tóra, a Vörösmarty Mihály présházat, a Sárgaföldes úti pincesort a Szent Orbán szoborral, a velencei temetőben Molla Sadik sírját, a velencei halászmúzeumot, és a katolikus templom előtt álló Nepomuki Szent János szobrot.

A Velencei-tó igazi horgászparadicsom: pontyban, kárászban, süllőben, csukában gazdag. A tó vize rendkívül gazdag halban. A horgászok szerint az egyik legjobb pontyozó víz. A pontyon kívül csuka, süllő, keszeg, s újabban amur és angolna él a planktonokban gazdag vízben.